TIPS
A transjugularis intrahepaticus portosystemás shunt (TIPS) egy, a portalis hypertensio kezelésére szolgáló radiológiai intervenciós beavatkozás. Ez a percután módszer a vena portae és egy vena hepatica között létrehozott intrahepaticus shunttel hatékonyan csökkenti az emelkedett portalis nyomást. A TIPS rizikója kisebb, mint a sebészi úton létrehozott portosystemás shuntnek, és a sclerotherápiánál hatékonyabban előzi meg a nyelőcső varixokból származó újabb vérzéseket.
A májcirrhosis egyik magas szövődménye az akut varixvérzés. A vérzés szempontjából veszélyeztetett, májcirrhosisban szenvedő betegek szűrése igen fontos, hiszen egy-egy vérzéses epizód mortalitása 20-30%, és kezelés nélkül a betegek akár 70%-a meghalhat egy éven belül. A legfontosabb kockázati tényezők a portalis nyomás mértéke, a varixok elhelyezkedése, a varixok endoszkópos megjelenése, a májelégtelenség foka, illetve az ascites jelenléte. (Hasvízkór) A portalis nyomást a hepaticus vénás nyomásgradiens (HVPG) formájában adjuk meg, mely rendes körülmények között 5 Hgmm alatt van. 12 Hgmm felett lehet varixvérzésre számítani.
Az elmúlt évtizedekben számos terápiás módszerrel próbálkoztak e rettegett szövődmény leküzdésére. A nyelőcső visszértágulatból eredő vérzés életveszélyes állapot. Kezdeti stádiumban csökkenthető intravénás gyógyszerekkel, amik összeszűkítik a vérző ereket, és szükség lehet vérátömlesztésre is, hogy pótolják az elveszett vért. Elsődleges megelőzésként a gyógyszeresen a nem szelektív béta-receptor blokkolók alkalmazása javalt, bár meg kell említeni, hogy a betegek egy része nem reagál megfelelő módon a kezelésre, vagy nem tolerálja a gyógyszert.
A varixvérzés megállapítására általában endoszkópos vizsgálatot végeznek, hogy tényleg a visszértágulatból ered a vérzés. A vérzővénákat gumigyűrűk, vagy az endoszkópon keresztül adott kémiai anyag segítségével el lehet zárni. Ha a vérzés folytatódik vagy kiújul, sebészi eljárással shuntot hoznak létre a portális és az általános (szisztémás) vénás rendszer között. Ez csökkenti a portális véna nyomását. A modern radiológiai technikák ismeretében ezen sebészeti eljárásra csak igen ritkán kerül sor. Különböző fajtájú porto-szisztémás shunt műtétek vannak. Az egyik fajtájukban - amit transzjuguláris intrahepatikus porto-szisztémás shunt-műtétnek hívnak - egy röntgen által irányított tűt vezetnek keresztül a májon, ami a portális vénát közvetlenül összeköti az egyik májvénával. A shunt-műtétek általában sikeresen megszüntetik a vérzést, de bizonyos kockázatokkal, például a májműködés elégtelensége miatti agyi működési zavarral (hepatikus enkefalopátiával) járnak. Bár a TIPS műtét kevésbé veszélyes, mint a porto-szisztémás shuntot létrehozó egyéb sebészi eljárások, a beavatkozást időnként meg kell ismételni, mert a betegek egy részében beszűkül a shunt.
Több évi kísérleti munkát követően 1989-ben vezették be a refrakter varixvérzés kezelésére.
A shunt teljesen a beteg májban található, és transzplantációs művelet során eltávolítják vele. Az eljárás sikeresen csökkenti a vérzést a betegek több mint 90% -ában.
Nincs szükség sebészeti beavatkozásra, csak egy apró szúrásra a nyakon, így a gyógyulás időtartama is jelentősen csökken.
A beavatkozás fertőzésveszélyt hordoz magában. Az antibiotikumos kezelést igénylő fertőzés esélye 1000 betegből kevesebb, mint egy.
Nagyon kicsi az esélye az allergiás reakciónak a nyakhártyákhoz használt kontrasztanyag esetében. Emellett a kontrasztanyag-felhasználás miatt bekövetkező veseelégtelenség (ideiglenes vagy állandó) aggodalomra ad okot, különösen a rossz vesefunkciójú betegeknél.
Minden olyan eljárás, amely magában foglalja a katéter elhelyezését a véredényben, bizonyos kockázatokat hordoz. Ezek a kockázatok magukban foglalják az erek károsodását, véraláfutást vagy vérzést a szúrás helyén és fertőzést.
Az eljárás további lehetséges szövődményei a következők: láz, izommerevség a nyakban, zúzódás a nyakon a katéter behelyezésénél.
Az esetek kevesebb, mint öt százalékában lehetséges komolyabb szövődmények: a shunt elzáródása, a shunt vagy a szövetbél fertőzése, hasi vérzés (mely transzfúziót igényelhet), szívritmuszavarok, halál (ritka).
Amíg a vérzések a nyelőcsőben keletkeznek, addig a vérzés csillapítható újabb gyűrűzésekkel. Ha viszont a gyomorban, akkor csak a csoda, hogy kellő időben beérjen a beteg a legelső kórházba és ott felnyissák a hasfalát. A TIPS-nek köszönhetően az újbóli vérzések száma 1% alatti éréket képvisel.