Hepatitis világnapja 07.28.

Hepatitis világnapja 07.28.

A májgyulladás vagy hepatitisz a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak.

Hepatitis A

A betegség az egész világon elterjedt, a olyan országokban gyakoribb, ahol rosszak a higiénés viszonyok, A vírus az emberi székletben található és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is.

A hepatitis A betegség hirtelen kezdődik. Tünetei közé sorolhatjuk a néhány napig tartó lázat, elesettséget, étvágytalanságot, sárgaságot, amelyek többségében enyhe tünetek.  A pár hetes, 2-3 hónapos betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, védőoltással megelőzhető. Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása.

Hepatitis B

A hepatitis B fertőzés világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A hepatitis B vírus a szervezet minden szövetében jelen van, a májban a sejtek elhalását és gyulladást okoz. A vírust a vér és testnedvek terjesztik. A fertőzés gyakori módja a szexuális kontaktus, ily módon 30 százalékban vihető át. Közös borotva, fogkefe, törülköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek felhelyezése is terjesztheti a fertőzést. A szűrővizsgálatnak nagy jelentősége van, pozitív esetben az egyén hepatológiai centrumba irányítandó.

A betegség lappangási ideje 90 nap. A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus okozta betegséghez, ám az esetek egy részében a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, ekkor krónikus májgyulladás alakul ki. Ez az elhúzódó megbetegedés súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, rosszindulatú májdaganatot is okozhat. A felnőttkorban zajló heveny B-hepatitis mintegy 5-10 százalékban alakul krónikus betegséggé. Az akut B-hepatitis kezelése tüneti, a krónikus B-hepatitis kezelésére rendelkezésre állnak gyógyszerek (interferon, nukleozid analógok). A fertőzés megelőzhető védőoltással.

Fokozott veszélynek vannak kitéve az intravénás kábítószert fogyasztó egyének, az egészségügyi dolgozók, illetve a szexuális magatartásuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, így őnekik még erősebben javasolt a védőoltás beadatása.

Hepatitis C

A C vírus szintén vérrel és ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) terjed, de fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. A hepatitis C vírussal megfertőződött egyének 75-90%-ban tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozóknak számítanak, továbbá az esetek kis százalákában alakul ki sárgaság. Az érintettek többsége nem  istud fertőzöttségéről.,ezért a szűrés nagyon fontos. Krónikus hepatitis C esetén az érintettek 60-70 százalékánál kialakul a krónikus májbetegség, 5-20 százalékánál pedig a májzsugor. Csupán 40 százalék a teljes gyógyulási arány.  Az orvostudomány máig sem tudott hatékony védőoltást kifejleszteni a hepatitis C vírus ellen. A legjobb védekezési lehetőség a megelőzés, a fertőzött vérkészítmények kiszűrése, a közös tűhasználat kerülése.

Hepatitis D

A Hepatitis D emberben csak hepatitis B vírussal együtt okoz májbetegséget, ezért a májgyulladásnak ez a fajtája azokat fenyegeti, akik hepatitis B vírussal is fertőződtek. Általában súlyos májgyulladást okoz, amely rövidebb idő alatt májzsugorhoz vezet. A hepatitis B elleni védőoltás a D-vírussal történő fertőzés esetére is védelmet biztosít. Jellemző rá hogy főleg a trópusi területeken terjed, véráram útján. Többnyire a szegényebb országokban van jelen a vírus, és a vérérzékeny, a vércserén átesett illetve a kábítószer fogyasztók esetében  fordul elő legfőképp.

Hepatitis G

A hepatitis E vírus főleg a mediterrán vidékeken fordul elő. A terjedés módjában, tüneteiben és a lefolyásában is az A vírus által okozott májgyulladáshoz hasonló. Ritkán előfordul a súlyosabb, esetenként májelégtelenséghez vezető formája, elsősorban terheseknél. Magyarországon ritkábban találkozni ilyen fertőzéssel, de gondolni kell rá. Elsősorban fertőzött állatokról terjed emberre (zoonózis). Megelőzésére védőoltás nincs, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával a fertőzés terjedése megelőzhető. A víust 1996-ban fedezték fel. Gyakran társul B- és C- vírusfertőzéshez, ennek klinikai képét, kórlefolyását azonban nem módosítja.

2004-től rendezik meg szerte a világon a hepatitis világnapját. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére.  Ez a világnap emléket állít Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvosnak, aki 1925-ben ezen a napon született és ő volt a hepatitis B vírus felfedezője.

Megosztási lehetőségek:

Hozzászólások lezárva.